Jogi szabályozás

A szellőztetőrendszerek rendszeres karbantartása és tisztítása törvényileg szabályzott rendeletek alapján szükségszerű és rendkívül ajánlott!

 

 

 

Társasházi szektor:

A szellőző légcsatornák tisztítása minden típusú ingatlan esetében ajánlott, de a 14 méternél magasabb használati szintet meghaladó társasházak központi kürtőinél – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 54/2014. (XII.05.) BM rendelet 196. § (5) értelmében4 évente kötelezően előírt gyakorlat, melynek elvégzését írásban igazolni szükséges!
A tisztítási jegyzőkönyv meglétét a Katasztrófavédelem ellenőrzi, hiányosság esetén a szankciók a figyelmeztetéstől a büntetésig terjedően alakulhatnak.

A huzatfokozó és szellőztetőrendszerek esetében a 2010. év december 01-én hatályba lépett MSZ 845-ös nemzeti szabvány alapján  – 12.1.8. Mozgó alkatrészekkel ellátott kitorkollás módosító használata tilos, kivéve azon szerkezeti elemeket, amelyek az égéstermék-elvezető berendezés tisztítása és felülvizsgálata miatt mozgathatók. –  füstkéményekre Magyarországon felszerelni nem lehet, ezen technolóigia megoldások kizárólag szellőzőkürtők esetén alkalmazhatóak!

A tisztításra szükség van, mert a levegőben szálló részecskék a szellőztetés során bejutnak a légcsatornába, mely idővel a légcsatorna falán nagy mennyiségben lerakódott szennyeződésként jelentkezik. A lerakódott szennyeződések különböző organizmusok táptalaja lehet, s lecsökkentve a kürtők áramlási keresztmetszetét, rontják a szellőzés hatásfokát.

A tisztításhoz és fertőtlenítéshez a lakásokba bejutni nem feltétlenül szükséges, amennyiben az ott található amonesztátok tisztítását nem kell elvégezni, így minden munkavégzés a tetőn található kürtőkön keresztül történik!

 

Lakóingatlanokhoz kapcsolódó szabályozás:

A 2020 December 20-án a Magyar Közlönyben szereplő 61/2020 (XII.30) számű ITM rendelet alapján – Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet módosításárólminden új építésű lakóingatlan esetében kötelezővé teszik a hővisszanyerős vagy központi szellőztetőrendszerek alkalmazását.

„ 2.4. Az épület 2.1. vagy 2.2. alpontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel. A rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek. Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő friss levegő bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításnál nem szabad figyelembe venni.”

 

Vendéglátópari szektor:

A szennyeződések tűzveszélyessége miatt és a konyhai légcsatornán terjedő tűzesetek megakadályozása érdekében az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 196. § (5) bekezdése értelmében „melegkonyhás vendéglátó hely és melegkonyhás vendéglátó üzlet szellőző, szagelszívó rendszerét … kötelező évente tisztítani, és annak elvégzését írásban igazolni kell.

Közösségi média